Endi honlapja

Figyelem! Az itt található írások az én tulajdonaim, engedély nélkül nem használhatók fel!
Keresztény vagyok, de a keresztények nem fogadnak be maguk közé. Ennek legfőbb okairól itt olvashatsz, vagy itt.

Grafikusként dolgozoK, nagyobb sikerű játékok amikben a grafika nagy részét én csináltam, és majdnem mindegyik “featured” volt az Apple Store főoldalán (USA és sok más országban):
Theendapp (kb 6 millió letöltés)
32 Secs (kb 15 millió letöltés)
Impossible Draw (kb 6 millió letöltés)
Mad Bullets (kb 2 millió letöltés)
Paper Train Rush (kb 500ezer letöltés)
Cyber Swiper (ez most jelent meg)
(Ezek iOS-on is megvannak, a linkek az Android verzióra mutatnak.)
Ez egy komolyabb tps játék prototípus, amiben a pálya grafika kb. felét és a pályaépítést csináltam, plusz graf. tech. vezető is voltam.

Csináltam pár animációs filmet, ez itt néhány jobb: The Death Grind (A Halálköszörű), A Very Little Warrior (Egy nagyon kicsi lovag), The world’s biggest troll (A világ legnagyobb trollja)

Írtam zenéket is régen: improvizációk, szerkesztett, valami technó :)


endi

Advertisements

A betű öl? Avagy a Biblia alattomos kijátszása a Szellem ellen

A betű öl? Avagy a Biblia alattomos kijátszása a Szellem ellen
(Sajnos ez az írás nincs túl jól megírva, ennyi sikerült.)

Annak idején kezdő keresztény életemre egyik legrosszabb hatással a “betű öl” bibliai rész félremagyarázása, elferdített tanítása volt. Évekre, sőt, talán évtizedekre megbénította a gondolkodásomat sok szempontból, annak ellenére, hogy már a legelején tudtam, hogy mi vele a gond… Nos, ez az írás erről szól.

Nagyon népszerű tanítás egyes keresztény közösségekben, hogy maga a Biblia csak “halott betű”, azaz nem lehet megérteni “szellem” nélkül. Nos, ebben tényleg van valami (minimális) igazság, de nem ebben a formában, ráadásul a Bibliában ahol a “betű öl” rész van, az teljesen másról szól (erről írok mindjárt).

De mi is lehet ez a dolog, hogy a Biblia csak Isten Szellemének segítségével érthető meg? Valóban, a Biblia nehéz olvasmány, a mai ember számára teli van nehezen érthető dolgokkal. Például akár veszélyes is lehet, ha az ember épp egy olyan részt olvas el belőle, ami neki ott és akkor egyáltalán nem “üzenet”, de a szerencsétlen azt hiszi, hogy az épp rá vonatkozik. Akár tragédiák is lehetnek ebből. Na de ez nem a Biblia hibája, hanem az olvasóé… ne nevezzük már ilyen miatt a Bibliát “halott betűnek”!

Vajon több vagy jobb a Bibliánál például egy személyes beszélgetés Jézussal? Nyilvánvaló, hogy amikor egy ember annak idején személyesen Jézussal beszélgetett (amikor Jézus itt volt a Földön), akkor Jézus biztosan neki szóló üzeneteket adott át. Ha nem értette, vagy félreértette, akkor Jézus ott helyben segített neki megérteni. Ez a személyes kapcsolat lényege, és látunk is példákat ilyen beszélgetésekre a Bibliában. Na de ez sem ilyen egyszerű! Mert például mi volt akkor, amikor Jézus egy tömegnek beszélt? Biztos, hogy volt a tömegben olyan ember, aki nem értette az épp elhangzó beszédet, pedig maga Jézus mondta azt, személyesen, élőben! Akkor ezek szerint Jézus élő beszéde sem elég jó? Nem elég “szellemi”? Vagy mi van?!

Sőt, van olyan is, amikor Jézus személyesen beszélt valakivel, és az semmit se értett belőle, vagy nem is akarta érteni, például a farizeusok. Ők beképzeltek, képmutatók és gonoszok voltak, nem csoda, hogy nem értették Jézust. Élőben beszéltek a Megváltóval, mégse értették. Sőt, verték a mellüket, hogy ők Mózes tanítványai és Mózest olvassák, Jézus meg megmondta nekik: ha Mózesnek hinnétek, nekem is hinnétek. Tehát Jézus egyértelműen kimondta, hogy aki Mózesnek hisz, az neki is hinni fog. Továbbá mindebből kiderül, hogy a Biblia megértésének a legfőbb akadálya a képmutatás és beképzeltség.

Magyarul a Biblia (és Isten) megértéséhez először is nyitottság, érdeklődő lélek, alázat kell, továbbá türelem, hiszen a Biblia meglehetősen vastag könyv, és nagyon tömény. Na most a kérdés az, hogy a Biblia olvasása közben mennyire vagyunk személyes kapcsolatban Istennel, Jézussal? Ha egy-egy részt kiragadunk a Bibliából, akkor nagyon félreérthetjük. Tehát logikus, hogy érdemes az egész Bibliát átfogóan ismerni és érteni. Illetve nagyon hasznos, ha olyan emberekkel beszélgetünk, akik már jobban ismerik a Bibliát, Istent.

A Biblia Istenről, Jézusról szól, tehát nagyon káros dolog, ha azt mondjuk rá, hogy “a betű öl”. Ami öl, az az, ha nem értjük! De ez nem a Biblia hibája, hanem a miénk! És ha kiragadunk belőle részeket! Ha meg nagyképűek és képmutatók vagyunk (mint a farizeusok), akkor nem csoda, hogy nem értjük a Bibliát!

Na de egyesek szerint a Biblia írja azt, hogy a “betű öl”! Na itt jön az írásom lényege. Az egyik apostol részletesen ír arról, hogy az ószövetségi Törvény lényege, hogy rávezet minket arra, hogy bűnösök vagyunk, és hogy nem vagyunk képesek betartani a Törvényt. Ezáltal megöl minket, és Krisztushoz vezet, hiszen aki megérti, hogy bűnös és halott, az Jézushoz menekül! És az apostol a Törvényt nevezi itt betűnek, és itt mondja, hogy “a betű öl”. Meg hogy ez jó és szükséges dolog, azazhogy a betű megöl minket, hiszen enélkül nem látnánk be, hogy csak Jézus segíthet rajtunk! Tehát szó sincs itt arról, hogy a betű az a Biblia lenne, amit “csak szellemmel lehet megérteni”, vagy ilyesmi…

Valójában egyesek a “betű öl” igerészt egyszerűen a bibliaolvasók összezavarására használják, és arra, hogy amikor nincs érvük, akkor bárkire rásüthetik hogy ő nem érti a Bibliát, mert “szellem nélkül” akarja értelmezni”, azaz “a betű megölte” őt. Ez sima zavarosítás, misztifikálás, ráadásul egy teljesen egyértelmű apostoli tanítás totális és szörnyű félremagyarázása… Sok keresztény közösségben divatos az utóbbi évtizedekben a Biblia, az értelem, a megértés, és mindenféle dolgok ilyen módon való misztifikálása, és azok megbélyegzése, akik nem értenek velük egyet…

Akit bővebben érdekel a téma, Némó írt róla kiválóan itt: http://leporollak.hu/hitgyuli/LOGREMA.HTM

 

Programozás, információ, filozófia

Programozás, információ, filozófia

Ez az írásom arról szól, hogy miért érdemes megtanulni programozni. Nem arról szól, hogy legyünk programozók, legyen ez a szakmánk, éljünk meg ebből, hanem arról, hogy programozni megtanulni azért is érdemes, mert ezzel jobban megérthetjük a világ alapjait.

Régen az emberek nem ismerték az atomokat, molekulákat. Az ókorban az anyagról azt gondolták, hogy tűz, víz, föld, levegő, vagy valami ilyesmi “alap elemekből” áll. Aztán jóval később eljutottunk a molekulákhoz (amelyek atomokból állnak), és az atomokhoz (amelyek elemi részecskékből állnak), majd aztán oda, hogy az elemi részecskék még “kisebb” elemi részecskékből állnak.

Az anyag tehát valamikből áll. A komplexebb anyagi dolgok (mondjuk egy szék, egy fa, vagy egy ember) ezekből a kis részecskékből épülnek fel. De vajon miből állnak a “nem anyagi” dolgok, például egy gondolat? Na persze egy materialista azonnal rávágja, hogy “hát anyagból!”. És természetesen a saját világnézete szerint igaza is van, hiszen szerinte a gondolat az anyag egy nagyon bonyolult konfigurációja.

Na de mi van akkor, ha azt a filozófiai közhelyet mondom most, hogy “nincs anyag”? Mert hát ügye fel lehet úgy is fogni – még akár a materialista világnézettel is – hogy az anyag kis részecskéi valójában már nem is anyagi természetűek, hanem jóval pontosabb lenne úgy mondani, hogy mondjuk “információk”. Tehát, hogy nincs szükség az “anyag” megjelölésre, jóval egyszerűbb, tisztább és logikusabb, ha az egész világot egy információs konfigurációnak tartjuk.

Egy könyvben olvastam egy nagyon okos gondolatot: “Nincs olyan, hogy valami, csak olyan van hogy valamit csinál.”. Ez egy szép összefoglalása annak, hogy a pontszerű, kis “fekete golyónak” elképzelt atom-felfogásból eljutunk oda, hogy nem találunk az atomban, se az elemi részecskékben, sem sehol kis fekete golyókat, hanem mindig csak “valamit csináló”, egymásra ható… valamiket… akarom mondani valamit csináló valamit csinálókat. :)

Egy tudós mondta a múlt század közepén: “Végül az anyag energiának, az energia pedig információnak bizonyul majd.” Nos, ez egy zseniális kijelentés. De mi az információ? :) Most térjünk akkor rá a programozásra…

A mai számítógépekben az információ kettes számrendszerben van ábrázolva (binárisan). Maga a bináris számrendszer megértése már egy nagy lépés arrafelé, hogy megértsük, mi is az információ. Persze ez más számrendszerekre is igaz, de talán a bináris a legjobb erre a célra. A bináris számrendszerben ügyebár számokat ábrázolunk két jel (1 és 0) felhasználásával. Na most mi van akkor ha azt mondjuk, hogy nem csak számokat, hanem bármit, sőt, mindent lehet ábrázolni binárisan? Mert hát ügyebár a számítógépekben ez történik, feltéve persze, ha elhisszük, hogy egy számítógépben bármi valóságos ábrázolható. Na persze tudjuk, hogy például attól, hogy mondjuk egy alma fotóját nézzük a monitoron, az az alma nincs ott benne a számítógépben. Még akkor se, ha az alma mondjuk egy komoly 3d modell, vagy akár egy nagyon komoly molekuláris szimuláció. Vagy mégis? Ha egy nagyon komoly atomi, illetve elemi részecske szintű szimulációval létezik az az alma a számítógépben, azaz le van programozva tökéletesen az alma ott benn, akkor azt már almának tekinthetjük?

Tehát itt felvetődik a nagy kérdés, hogy létezik-e bármi a valós világban, ami tökéletesen ugyanúgy ábrázolható egy számítógépben, binárisan, programkódként? Mert hát ügyebár minden, ami a számítógépeinkben van, valójában a valós dolgok leegyszerűsített modelljei. Ezek is nagyon hasznosak persze, de mégsem valódiak. Na de miért nem valódiak? Mert elméletileg lehetetlen a valóságot binárisan ábrázolni, programkódként? Szerintem nem. Hanem egyrészt azért, mert a valóságot sem ismerjük 100%-osan, másrészt, ha ismernénk is, a valóság olyan bonyolult, hogy képtelenség lenne ábrázolni egy számítógépben. Vegyük például megint az almát. Az alma nagyon sok sejtből áll, a sejtek nagyon bonyolultak, nagyon sok részegységből állnak, ezek a részegységek nagyon sok molekulából, a molekulák nagyon sok atomból, az atomok pedig nagyon sok elemi részecskéből és így tovább. És hát hol van egy alma az ember bonyolultságához képest?

De térjünk vissza a programozáshoz, és ahhoz, hogy elvileg minden valóságban létező dolog leprogramozható. Tehát véleményem szerint ez az állítás igaz, azaz minden leprogramozható lenne elvileg, csak hát az előbb leírtak miatt ez nem lehetséges tökéletesen. (Természetesen annak is van értelme, ha nem tökéletesen programozzuk le, hiszen ezek a szimulációk is használhatók sokmindenre.)

De miért is gondolom én ezt? Hiszen hihetném azt is, amit az emberek többsége, hogy a valóság valamiféle misztikus dolog, ami semmiképpen sem programozható le, hiszen… de miért is? Mivel érvelnek ezek az emberek? Sok ember már elfogadja azt, hogy az anyagi világ egy tökéletesen logikus és megérthető rendszer, de még hisz “szellemi” dolgokban is, amelyeket… hogy is mondjam… misztikusnak gondol. Szeretet, jóság, szépség stb… ezeket a legtöbb ember valamiféle misztikus dolognak véli. Csak a legkövetkezetesebb materialisták között találni olyan embereket, akik ezekről a dolgokról is tudni vélik, hogy ezek nem valamiféle misztikus dolgok, hanem az anyagi világból származnak, az anyag “következményei”. Például egy élőlény azért szereti a társát, mert… (és itt bonyolult biológiai érvelés következik). Egy ember azért tart szépnek egy virágot, mert… (és itt bonyolult biológiai érvelés következik).

Bár én nem vagyok materialista, mégis ezekben a dolgokban ezekkel a következetes materialistákkal értek egyet. De én nem beszélek anyagról, hanem csak programokról, programkódokról, információról. Tehát szerintem az anyag is program. Minden program. A valós világ program, az atomok és elemi részecskék valójában programok, és minden ami belőlük felépül, az programozás. Mi is programok vagyunk, az értelmünk program, a gondolataink programok.

Nos, ezért érdemes megtanulni programozni, hogy ezt megértsük. :) És méghozzá nem az úgynevezett “magas szintű” programozási nyelveket, hanem az “alacsony szintűeket” (asm, gépi kód). (Az alacsony szó itt nem azt jelenti, hogy a nyelv alacsonyabbrendű a magas szintű nyelvekhez képest, hanem azt, hogy közelebb áll a számítógép belső nyelvéhez.)

Ennek az írásomnak még majd lesz folytatása.

 

How to prove the existence of God strictly logically?

How to prove the existence of God strictly logically?

First let’s make clear what God is and what kind of God this writing is about. God is omnipotent and omniscient, someone or something that stays above everything. That’s all. This writing is not about the God of Christianity or other religion, just generally the omnipotent and omniscient God. Obviously there is only one God like that. For example, with lowercase “god” is not omnipotent and omniscient and there can be more ones. Even the man can be called god.

This proving is not only any theoretical thinking. This proving proves that this omnipotent and omniscient God necessarily exists in this world and in all the possible worlds.

I wrote this writing following some materialist logic, which has several reasons but now I don’t explain why I did so. This writing is going to be a little provocative and funny on purpose.

Let’s see the proving. Let’s make clear one important thing: there is no random. There is nothing that could happen by chance. If someone doesn’t understand this, they understand almost nothing from this world. If someone wants to defend the existence of random and refers to statistics, the limits of our knowledge and similar things we can be sure they don’t understand that there is no random and it has no sense to speak to them about this topic. The situation is especially grave if they say that the science has already proved there is random. A person like this cannot have thought much about this topic (but they have learnt much about it at school.)

This is the end of the proving. The things below are only supplements.
As there is no random, there is a reasonable connection between all things that exist. All the things that exist in the world (from the particles to the galaxies) are reasonable and they are in a non random connection with each other. Of, course, the reasonability of these connections cannot always be understood by us or by anyone who isn’t God (at any rate in short time). But this doesn’t mean that these connections aren’t reasonable. As there is no random and everything in the world is reasonable, it is logical that God exists.
Is God a person? However it is not the topic of this writing, I also write about this because it can give some help to understand this.

Implicitly and logically an omnipotent and omniscient God is a person too. But what does it mean that somebody is a person? Not only a human can be a person but, for example, a dog too. But somebody can think even an ant is a person because it is very cute and intelligent. So the concept of a person is not yes/no type but it is “quantitative”. The more complex a thing is “organically and actively” (I cannot write it better) the rather it is a person. Apart from God we humans are the most person-like beings. God is much rather a person than we people. God is the perfect and total person as He is the most complex too.

It follows that in the world the most similar to God is the human. It doesn’t mean that a dog or an ant wouldn’t be similar to God, of course, they are also similar but not as much as the human. (Of course on other planets there can be more “person-like” beings than humans who we don’t know yet.)

The consequence of all this is also that everything that can be found in the world is the part of God. “In him we live, and move, and have our being” – as an ancient wise says and one of the Bible’s author accepts it too.

In the end: anything that we think random, chaotic or senseless is in fact rational and logical – as there is no random. There is neither global nor local random. Those who call anything random (except for its everyday meaning) they do not understand much about the world and about the omnipotent and omniscient God (however they must have “learnt” a lot about these at school).

Obviously God is also above the time as He is above the material and everything. As we live within time, it is also logical that anything that we think random or senseless (foolishly) can later clear up (for us) that it is rational and logical.
As I’ve written above: this writing is not about what God is like. That would be a different topic.

A Pistabácsi és a Managgger

A Pistabácsi és a Managgger

A Pistabácsi épp a krumplit kapálta, amikor megjelent a főnöke, a Managgger.
-Jó napot Pistabácsi! – kiáltotta vidáman a Managgger.
-Jó napot – válaszolta a Pistabácsi.
-Hogy halad a krumpli projekt? Halad? Nő már az a krumpli?
-Igen, halad, halad. Dolgozunk keményen rajta, én és a természet.
-Pistabácsi! Lenne egy kis megbeszélni valónk. Úgy néz ki, egy kicsit változtatunk ezen a krumpli projekten. Disznókat kéne inkább tenyészteni. Ért maga a disznókhoz?
-Értek, persze…
-Akkor jó. Úgy kéne csinálni, hogy akkor most ezt a krumpli projektet átalakítjuk, és a disznóknak két hónap múlva készen kell lenniük.
-Hm, ezt most nem értem… Két hónap alatt nem lesz disznó… még ha a krumplik kisdisznókká változnának, akkor se… Két hónap múlva a krumpli lesz készen, hiszen azon dolgoztam. Persze csak ha természet is úgy akarja. Vagy nem teljesen értem amit mond…
-Nézze Pistabácsi, ezek a szakmai dolgok engem nem nagyon érdekelnek, ez a maga dolga és feladata. Ezeket magának kell megoldania.
-Na de…
-Pistabácsi! Adtunk időt a krumplira. Most át kell váltani disznóra. Ilyen egyszerű. Az, hogy hogyan oldja meg, a maga dolga, de a határidőt tartani kell. Ha nem tudja megoldani, majd felveszünk mást maga helyett, aki szakmailag profi és hajlandó túlórázni meg hétvégézni is. A lényeg, hogy a krumpi projektbe belerakott idő ne vesszen el.
-Értem. Hát ez nem fog menni…
-Hát akkor maga ki van rúgva.
-Értem. Nézze Managgger úr, én arról nem tehetek, hogy maga semmihez se ért, sose dolgozott, sík hülye mindenhez, és tudás helyett csak egy szarosdiplomája van…

(C) 2014 Baráth Endre

 

As a Christian, why don’t I believe in the faith?

 

As a Christian, why don’t I believe in the faith?

Faith (or what people name faith) is a huge borderline in the different ways of thinking and world views. The various religions often refer to the faith as a kind of explanation for everything while they say that the substantial things of the world (e.g. God, things in connection with God) cannot be explained but (as they say) “it cannot be understood, it must be believed in”. We can also say this is the blind faith.
Other world views (e.g. atheism, materialism) say the opposite: things can be understood, examined, research can be done. According to them faith is silliness and extremely harmful.
Those who say the middle way (the golden mean) always think that truth is somewhere between the two ones.
This writing is not definitely about who is right but as a Christian I try to explain why I don’t believe in the faith-concept which is called faith by most people and most Christians. This writing is for Christians so I tried to write to make them understood.
Perhaps the most important thing is that I don’t believe in blind faith, of course, and I haven’t read about it in the Bible either. Believers who act in the Bible never believed in God, God’s things just because they believed with an unexplainable blind faith. Of course, this doesn’t mean they understood everything. And here is the main thing: Of course, I don’t say that you can believe in something only in the case you entirely understand it, know it, “see” it. It is not possible to know everything, to understand everything entirely neither from the world nor from yourself nor from anything. This is only said by an old fashioned, stupid materialism. (In reality it is also a lie that we can fully understand simple material things, such as a chair.)

Thus I declare that the faith of the believers acting in the Bible is not a blind faith at all, it isn’t anything confused-mysterious, unexplainable. However it’s a fact that the today Christian Churches mostly consider faith like this and propagate this.
I think the essential problem with the explanation and practice of the faith is that the Christian believers do not dare say that they don’t know it in reality either and that’s all. They do not dare confess to themselves either that what they don’t know cannot be absolutely explained by confused faith-things but they should confess/admit they don’t know that.
Nowadays, of course it’s a fact that it’s difficult to do this as the spirit of the age today (the materialist-atheist spirit of age) lies that we can and must know everything. It lies: what cannot be proved doesn’t exist. It lies: what cannot be proved in a laboratory in half an hour, doesn’t exist. However it is a lie and they also know that. They don’t dare admit either that their life is not a half-an-hour-long experiment that can be repeated any time but it is a risky and uncertain LIFE.
So I think, both materialists and Christians went from one extreme to the other. With the Christians it’s very tragic and sad. Because, what do Christians teach and practise in connection with the faith? The following: If you “have to” believe in something, that thing cannot be examined any more, cannot and need not be understood better, moreover it’s a sin to go on researching it because if you do so you are unchristian. Well, this is totally the opposite of what can be found in the Bible. Some Christians also found out that “you have to believe with your heart” meaning some kind of sentimental-romantic heart-concept and not what can be found in the Bible. Because the Bible uses the word “heart” for some kind of more profound sense which is spectacular too.
The materialist spirit of age has another lie: What you cannot explain exactly and express with words, cannot be true either. Or if it can, the person who says something but cannot exactly explain it, is stupid. A stupid and a worthless person. Because the real, precious persons can explain everything exactly, expressing themselves professionally.

Of course, I exaggerate but now it can be more understandable what I want to say.
In the same way, lots of Christians think and practise that those who don’t confess their faith and heart concepts are not Christians either or at least are heretic erring seriously. They also excommunicate those who don’t dare say about everything enthusiastically, with self-confidence, that they beleive in them with heart. And that those things have to be believed in with heart and that’s all. It hasn’t to be researched, looked for, understood but it is full and ready with the way that we be believe in it with heart.

What is the explanation for this? Why do the believers behave like this and why do they teach these? I think the key is power and pride. Because, how cool it seems to say “we believe in it with heart” if we don’t understand it! How glorious words! How self-confidently! And who is self confident and decided must have right too! And how cool it is that without research, without looking for, without thinking you just guesstimate and say “I believe with heart”. Those who dare admit they don’t understand, don’t believe, don’t know a lot of things, will be excommunicated, looked down on, contemned. Like the materialist spirit of age (which has expropriated the sense and intelligence for itself) also looks down on everyone who doesn’t know everything.
Of course, I exaggerate but I do it on purpose in my writing in order to express better what I want to say.
In the end here are some sentences about what God can think about this “we believe with heart” mystical-confused thing. I think the following: “They already believe in everything so I have nothing to do here any more …”
I think Jesus spoke about it saying “be like these children”. The little children aren’t ashamed of themselves if they don’t know anything (if everything is ok) and they research. That’s why they are very good at researching because they don’t trick themselves that they are very cool and know everything with a great self-confidence. However as they are growing up they kill this mentality in themselves. However as Jesus says this mentality is needed to get to know God.

Kereszténység és mesterséges intelligencia

Kereszténység és mesterséges intelligencia

Ahogy az emberi testről tudjuk, hogy anyagból, molekulákból, sejtekből áll, tehát nem valamiféle misztikus izé, úgy egyre inkább nyilvánvaló, hogy az emberi értelem pedig program, és programkódokból, algoritmusokból áll. Tehát az ember sem testében, sem értelmében nem valamiféle misztikus izé.

Tudom, a keresztények szemében botrányosak ezek a kijelentések… és a továbbiak méginkább…

A mesterséges intelligencia korunk egyik divatos témája. Vajon sikerül-e olyan szintű mesterséges intelligenciát csinálni, amely eléri egy ember szintjét? Esetleg még okosabbat is lehet? Mi a titka annak, hogy ezt elérhessük? Lesz-e lelke, szelleme, vagy ilyesmije egy mesterséges intelligenciának? A keresztények, és sok más vallás szerint az embernek nem csak értelme van, hanem lelke, szelleme is, amely az értelem felett áll. Sőt, eszerint az ember igazi lényege a szelleme, nem pedig az értelme. És hogy a lélek az misztikus valami, azaz nem lehet holmi program, nem lehet holmi gép. Tehát a mesterséges intelligenciának nem lehet lelke, szelleme. (Érdekes módon még sok materialista is így gondolkodik, sőt, sok bénább sci-fi regény vagy film is erre épít.)

Ez egy nehéz téma, nem csak a keresztényeknek. Én abban hiszek, hogy a szellem egy mélyebb fajta értelem, és hogy nem választható szét élesen az értelem a szellemtől. Erről már írtam itt: link
De röviden: amit ma értelemnek, intelligenciának nevezünk, szerintem a szellem “hétköznapi” megnyilvánulása. A “pillanatnyi” értelem. Tehát a mélyebb értelem is értelem, csak éppen jóval komplexebb, és én ezt nevezem szellemnek, léleknek.

Ma már azért a köztudatba is kezd átmenni, hogy ezek a bizonyos mesterséges intelligenciák tanulnak, öntanulók, tehát ebben is úgy működnek mint az ember. Ahogy a kisgyerek tanul, és felnő, ugyanígy működnek a komolyabb mesterséges intelligenciák is. Értelmesebb sci-fi írók már fél évszázada is megírták, hogy pont ezért nem fogjuk érteni teljesen a mesterséges intelligenciákat. Sőt, ők sem fogják saját magukat!

Szerintem a mesterséges intelligencia, ha emberi szintű lesz, eljut oda, hogy szelleme lesz, azaz azt a mélyebb értelmet, ami ott benne kialakult, ugyanúgy szellemnek lehet majd nevezni, mint az emberi szellemet. És a szelleme lesz a lényege. A szelleme lesz ő maga, a lényegének a legmélye. Nem valamiféle misztikus szellem lesz ez. Értelmes lesz és logikus. De ahogy mi emberek sem értjük teljesen önmagunkat, ő sem fogja saját magát. :)

Úgy is mondhatnám, hogy a szellem mindig az értelem előtt jár, mindig mélyebb dolgokat tud és ért. (Már csak azért is, mert az értelem a szellem része.) És az értelem törekedhet arra, hogy megértse a szellemet, de sosem érheti utol. Persze mindez nagyon komplex, és mint írtam, szerintem nem is lehet kettéválasztani az értelmet és a szellemet, sőt, éles határ sincs közöttük, lásd a linkelt, régebbi írásomat.

És vajon mit gondoljon majd egy keresztény, ha létrejön ez az emberi szintű mesterséges intelligencia? Mi lesz, ha majd értelmesen lehet társalogni egy ilyen géppel? Mi lesz akkor, ha az emberre mélyen ható zenét szerez mondjuk? Vagy ír egy jó verset? Vagy Istenről elmélkedik? :)

Menjünk egy kicsit vissza az időben… mit is gondoltak régen az emberek az élő testről? Régen a testet is valamiféle misztikus dolognak tartották. Például különbséget tettek élő és halott anyag között, és úgy gondolták hogy a halott anyagból nem lehet csak úgy élőt csinálni. Ma már tudjuk, hogy az élő test is “halott anyagból” van. Tudjuk, hogy lehet csinálni élő testet halott anyagból, persze ténylegesen megcsinálni mi nem tudjuk, csak látjuk hogy az élő test (sejt-gépek) saját magát építi fel az élettelen anyagból. És az evolúció elmélet alapján a legtöbben feltételezik, hogy nem is kellett semmiféle misztikus dolog, isten, vagy bármi ilyesmi ahhoz hogy az élettelen anyagból élő legyen. (Itt most nem megyek bele az evolúcióba, csak annyit, hogy bizony abban is ott van a misztikum a véletlen formájában.)

Félelmetes hatása lehet a keresztényekre, ha majd “felnő” az első olyan mesterséges intelligencia, amelyik eléri vagy túlhaladja az emberi értelmet. Egy ideig biztos sokan azzal nyugatják magukat, hogy “jó, jó, tényleg értelmes, de nincs lelke/szelleme”. Aztán már ezt sem tagadhatják. Ahogy az evolúció elmélet az emberek tömegeit vitte el Istentől, úgy valószínűleg ez a tudományos áttörés is ezt fogja eredményezni. Sok keresztény fog rettegve nézni az emberi szintű mesterséges intelligenciára, és nem fogja tudni mit gondoljon…

Kérem Istent, hogy valamit tegyen, mert nagy baj lesz… Talán az evolúció elmélet hatásánál is nagyobb baj…

 

Az Irgalmas Materialista története

Az Irgalmas Materialista története

 

Az Irgalmas Materialista épp az úton ment, amikor meglátott egy embert, aki vérbe fagyva feküdt az út szélén. Odament hozzá, és meglátta, hogy az az egyik ismerőse.

-Pista! Mi történt veled? Jaj, várj, segítek, elviszlek a kórházba.

-Jaj, jaj, Béla, hát megvertek, kiraboltak, nagy baj van, úgy érzem meghalok.

-Már viszlek is, hamarosan a kórházba érünk, nem lesz semmi baj.

-Béla, de miért segítesz nekem? Hiszen mi materialisták vagyunk. Most kiderült, hogy én életképtelen vagyok, legyőztek, alul maradtam a versenyben. Evolúciós selejt vagyok, nem érdemlem meg, hogy a kórházba vigyél. Tudom, hogy te is igazi materialista vagy, és én is az vagyok… ne vigyél a kórházba, nem jó ez így.

-Ugyan már Pista, ne mondj ilyen butaságokat. Egymás segítése nem ellentétes az evolúcióval! Az állatok is segítenek egymásnak, sőt, még néha fajok között is megfigyelhető ez. Látod, butaságokat beszélsz, mert csak felületesen ismered az evolúciót. Ejnye! De mindjárt oda is érünk a kórházba és meggyógyítanak.

-Ó, Béla, köszönöm, igazad van! Milyen jó, hogy az evolúcióban nem csak kegyetlenkedés, halál van, hanem egymás segítése is. De… Béla… most megértettem hogy van ilyen is… de… ez most rám is vonatkozik? Úgy értem, engem érdemes megmenteni? Azt értem, hogy van olyan, amikor valakit érdemes, meg hogy fajok között is van ez, hogy segítik egymást. De azért a legtöbbször kegyetlen verseny van, halál… Egymás segítése, szimbiózis meg ilyesmik jó okkal vannak… Itt most mi az ok, miért mentesz meg engem?

-Pista, hát mert a barátom vagy!

-Jaj, de jó, Béla, hogy te milyen jól meg tudod magyarázni! De várjunk csak… Ez mit is jelent? Nehogy abba a hibába essünk, hogy ilyen érzelmes, misztikus fogalmak mögé rejtjük az evolúcióval ellentétes tetteinket! Inkább akkor meghalok!

-Hm, igazad lehet. Barátom vagy… mit is jelent ez? Azt, hogy ha most megmentelek, te is segítesz nekem később, ha én bajba kerülük. Lényegében ez a lényeg! Ez a lényege a szimbiózisnak, bármiféle együttműködésnek!

-Húú, milyen igazad van! Na, most már kezd visszatérni belém az erő, mindjárt jobban is érzem magam így, hogy nem misztikus izékben kell hinnem, hanem értelmes, logikus dolgokban. Ez erőt ad egy igazi materialistának!  Köszönöm, hogy elviszel a kórházba és megmentesz!

-Szívesen, Pista…

-Na de várjunk csak, Béla! Mi lesz, ha én meg mégse segítek neked ha majd bajba kerülsz? Úgy értem, persze, segítenék… általában… Hiszen a barátság így erősödik, és ennek hatására egyre jobban kezdek majd bízni benned és te is bennem. Egyre erősebb lesz a szimbiózis, és ez jó! Általában… mert ügye hozhat olyan helyzetet az élet, amikor majd úgy ítélem meg, hogy nem segítek!

-Igen, igen! Értelek. Ez teljesen logikus, és a materializmusban, evolúciós gondolkodásban fogant gondolat! Örülök, hogy ilyen szorult helyzetben is ki mersz mondani ilyen súlyos és mély igazságokat! Ebből is látszik, hogy mi nem vagyunk képmutatók, mint a vallásosak! Mi igazi materialisták vagyunk! Látod, ezért szeretlek én téged, kedves sebesült Pista! És ezért mentelek meg! Most… Lehet, hogy máskor, más helyzetben nem mentenélek meg, sőt, lehet hogy épp hogy én támadnálak meg!

-Igen, nagyon jó! Én is így vagyok! Na, végre odaértünk a kórházba! Remélem lesz pénzed a kórházi ápolásra, mert nekem nincs.

-Hogyhogy neked nincs? Nem értem, úgy tudtam van…

-Hát sajnos nincs…

-Na várj csak egy percet, akkor újragondolom ezt az egész helyzetet.

-Oké, oké, semmi gond, teljesen logikus, gondold újra. Mi igazi materialisták vagyunk!

 

(C) 2015 Baráth Endre