Keresztények a csordaszellem szolgálatában…
Az emberek hajlamosak bármiféle igazságot feladni, csak hogy biztonságban érezhessék magukat. A legtöbb ember a családja, haveri köre, nemzete, társadalma vagy egyháza kedvéért szinte bármilyen igazságot felad, hogy ezek befogadják maguk közé. Az emberek többsége materialista (a vallásosak is), abban hisz, hogy csak ez az anyagi világ van. A földi életet akarják minél nagyobb biztonságban és jólétben leélni. Közös megegyezéssel kitalálnak egy “igazságot” maguknak, tehát az “igazság” az lesz, amiben egyetértenek.
A legtöbb vallásos (azaz materialista) ember nem is azért tagja egy egyháznak, mert igaznak tartja annak tanításait, hanem azért, hogy közösséget találjon: barátokat, “hitbeli” társakat, házastársat… Sőt, elkötelezett ateisták vagy materialisták között is vannak, akik jónak tartják a vallásokat, egyházakat, hiszen azok társadalmi békét teremtenek. (Persze az értelmesebbek belátják hogy ugyanannyira teremtenek békét, mint ellentétet, háborúságot.)
Még erősebb a “csorda-hatás”, ha egy vallás állami szintre emelkedik, azaz amikor például egy nemzet kereszténynek mondja magát. Ilyenkor két legyet üt egyszerre a csordaszellemben hívő gyáva ember: a nemzete és a vallása is “be van biztosítva”. Az már tök mindegy neki, ha ez a kereszténység igazából egy mindenfélével összevissza kevert hamis kereszténység, a lényeg, hogy több millió-milliárd tagja van, ráadásul az államhatalom is mellette áll. Ilyenkor érzi magát a legnagyobb (földi, testi) biztonságban az ember. Sőt, akár ateisták, vagy semmiben se hívők is hirtelen “kereszténnyé válnak”, hogy odacsapódhassanak az állambácsihoz és az “egyházhoz”. Így aztán létrejön a “keresztény nemzet”, és az emberek békében és biztonságban érzik magukat… a marha nagy hazugságban.
Sőt ezzel még igazolják is magukat, hogy “lám, a mi vallásunk igazi, hiszen jól működik!”… Hiszen az egyetértés, az összetartás, a csordaszellem-hatás erős családokat, erős nemzetet eredményezhet. Van sok gyerekük, akiket szépen nevelnek, erős közösségben. Tök mindegy nekik, hogy az állítólagos kereszténységük össze van keverve mindenféle istentelen dologgal. A lényeg az egyetértés, a közösség, a csordaszellem…
Ennek az egésznek a lényege, hogy az ilyen embereknek nincs személyes hitük, meggyőződésük. Nem is kell nekik, és nem is számít nekik. A vallásos emberek nincsenek meggyőződve arról hogy van Isten, bár arról se, hogy nincs. De ez se számít nekik. Az számít, hogy a színjáték, amit eljátszanak, erős, biztonságot nyújtó közösséget teremtsen, legyen az család, egyház vagy állam.
Persze néha az ilyen színjáték-világnézetek egymással is ellentétbe, háborúba keverednek. Az állítólagos keresztény népek is elháborúzgatnak egymással, ugyanannyira, mint más színjáték-világnézetű népek vagy csoportok. De ne higgyük azt, hogy az igazság miatt…
Mindez azonban teljes mértékben ellentétes a józan ésszel, a becsületességgel, a gerincességgel, és a bibliai tanításokkal is. Az Újszövetségben Jézus tanításai meglepően és zavarba ejtően az EGYÉNNEK szólnak. Számomra egyébként ez egy nagy bizonyíték a bibliai tanítások igazsága mellett. Isten EGYÉNKÉNT jött el az EGYÉNEKHEZ. A csordaszellemhez, a vallások vagy állambácsijuk szoknyája mögé bújt gyáva emberekhez nem jött el.
Baráth Endre honlapja 